A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2013. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2013. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 11., kedd

Bérkompenzáció 2013 számítása - Kalkulátor

A Nemzetgazdasági Minisztérium felmérései szerint a kötelező bérkompenzáció igen jó arányban teljesült, az érintett munkavállalók mintegy 80 százaléka még a félév előtt megkapta a kiegészítést. A vállalatok és nonprofit szervezetek 1242000 fő után vették igénybe a bérkompenzációs adókedvezményt. Mivel az adókedvezményt visszamenőleg is lehet érvényesíteni, így akik az első félévben még nem hajtották végre a bérkompenzációs emelést, azt még az év végéig megtehetik.
–A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint 2012. január 1‐jétől a minimálbér havi 93 ezer forintra, a garantált bérminimum havi 108 ezer forintra emelkedik. Az előírt minimálbér és a garantált bérminimum azonban nem minden esetben biztosítja a nettó keresetek nominális értékének megőrzését, ezért annak megvalósítására további előírások is ösztönzik a munkáltatókat.

- Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt (bérkompenzációt) vehet igénybe, ha az elvárt béremelést – ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását – valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.

–Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a szerint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatók két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként csak akkor indulhatnak, illetve a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban csak akkor részesülhetnek, ha igazolják, hogy a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést (elvárt béremelést) – részben béren kívüli juttatásokkal – legalább az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a teljesítette.
Fontos hangsúlyozni, hogy a bérkompenzáció szempontjából az utóbbi szabályozásban foglalt enyhébb feltételek nem érvényesek, azok kizárólag csak a munkaügyi és közbeszerzési szankciók elkerülésével összefüggésben alkalmazhatók.
A végrehajtás részletes szabályait a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) tartalmazza.

További hasznos segítséget nyújt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV honlapján megtalálható ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez (a továbbiakban: Útmutató), amely több példával mutatja be a szabályok alkalmazásának eseteit..

A bérkompenzációra vonatkozó rendelkezések hatálya

A Rendelet bérkompenzációra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalókra terjed ki, beleértve az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalókat is.

2012. június 1., péntek

Bérkompenzációs javaslat 2012-2013

A munkaadók szerint a versenyszférában a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk a bérek emeléséről, és úgy vélik: az, hogy egy friss javaslat alapján a kormány határozna a béremelésről, veszélyeztetheti  a foglalkoztatás biztonságát.  A kormány 2012-től rendeletben határozná meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést — ezt tartalmazza a Rogán Antal (Fidesz) és képviselőtársai által benyújtott törvényjavaslat "Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról". Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek azt mondta a javaslattal kapcsolatban: a béreket azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak kell eldönteniük, akik az adott szférában direkt módon érdekeltek. "Ma az üzleti szférában a magyar kormány nem tulajdonos, nem munkáltató" - hangsúlyozta. A főtitkár elmondta: az az álláspontjuk, hogy a jövedelmek kompenzálása csak szociális- és családtámogatási rendszerben értelmezhető, a munkabér — amelyet a munkáltató a teljesítmény elismeréséért ad, és amellyel ösztönözni és differenciálni akar — más, munkapiaci kategória. A versenyképesség, a piaci helyzet, a költségviselő képesség, és az adott ágazat sajátosságai határozzák meg a béremelést, "kívülről, közhatalmi jelleggel, nem piaci eszközökkel beavatkozni" "aggasztó" Dávid Ferenc szerint.
Annak kapcsán, hogy a béremelést nem teljesítő cégeket kizárnák a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból Dávid Ferenc attól tart, hogy az passzivitást okozhat a vállalkozásoknál, nem fognak pályázni, és esetleg munkahelyek leépítésével is járhat, veszélyezteti a foglalkoztatás biztonságát.
A főtitkár elmondta: a munkaadókkal nem egyeztettek a bérkompenzációról, és a tervezett intézkedés "nem a partnerség szellemét tükrözni". Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a "bérkommandó" munkájának folytatásaként értékelte a javaslatot. A VOSZ főtitkárához hasonlóan ő is hangsúlyozta: a versenyszférában a munkaadókra és a munkavállalókra kell bízni a döntést a béremelésről, az "államnak az állami vállalatokkal kellene foglalkoznia, nem a versenyszféra vállalkozásaival".
Az elnök kiemelte: a bérek — beleértve a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot is — nem "önmagukban lógnak a levegőben", hanem szoros összefüggésben állnak az adott évre vonatkozó adószabályokkal, inflációs adatokkal, valamint az arra az évre tervezett költségvetés bevételi és kiadási számaival. Zs. Szőke Zoltán szerint "közgazdasági nonszensz" kiemelni ebből a gazdasági összefüggésrendszerből a bérek meghatározását. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: a munka világában a munkaadók és a munkavállalók a kormány bevonásával mindig a versenyképesség, a foglalkoztatás és az adórendszer figyelembe vételével döntöttek a bérekről az elmúlt 22 évben. Hozzátette: nagyon nehéz ma olyan rendeletet hozni, amely tekintettel van minden, különböző helyzetben lévő érintettre. Rogán Antal és képviselőtársai javaslatának indoklása szerint a törvény ösztönzi azt, hogy — hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz —, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest. Az indítvány kitér arra is, milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató nem hajtja végre a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést: a munkabéremelést nem teljesítő cég "a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet" — áll a javaslatban. Az önálló képviselői indítvány a munkaügyi ellenőrzés kiterjesztéséről is rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a munkáltató eleget tett-e a megfelelő munkabéremelésnek. A tervek szerint a munkaügyi hatóság 2014. január 2-től vizsgálhatná, hogy a cégek emeltek-e bért a kormányrendeletnek megfelelően.A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért.  A javaslat szerint a kormány 2012. január elsejétől rendelkezhetne a béremelésről, majd a törvény "2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását".
A jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló, — jelenleg az Országgyűlés előtt lévő — törvényjavaslat szerint a minimálbérről, és a garantált (szakmunkás) bérminimumról is a kormány határozna a jövőben. Forrás: MTI

2012. április 5., csütörtök

Metro-bérkompenzáció: metro bérkompenzáció 2012 - 2013

Metro - bérkompenzáció helyett sztrájkbizottság !
Megállapodás nélkül zárult a bértárgyalás a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a METRO Kereskedelmi Kft között.
A cég egyértelműen elzárkózik az elvárt béremelésről szóló kormányrendeletben foglaltak teljesítésétől, ami azt jelenti, hogy a METRO munkavállalói 2012-ben nem kapják meg a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges bérkompenzációt.
A dolgozók 80 %-ának több mint 10 ezer forinttal volt kevesebb a januári nettó bére, mint a tavalyi évben. A vállalat annak ellenére sem hajlandó megadni a rendeletben szabályozott elvárt béremelés mértékét a munkavállalóknak, hogy a kormány a versenyszféra munkáltatóinak is lehetővé teszi az elvárt béremeléshez nyújtott állami kompenzáció igénybevételét.
A KASZ számára érthetetlen a multinacionális cég vezetősége részéről a szakszervezet javaslatának visszautasítása, amely tartalmazott arra vonatkozóan elképzeléseket, hogy mi módon lehetne kompenzálni a munkavállalók bérét. Éppen ezért megkezdi a tájékozódást a dolgozók körében és felméri egy esetleges sztrájk támogatottságának a lehetőségét.
A KASZ a munkavállalók kilátástalan helyzetéről a cég vezérigazgatóját, és a németországi anyavállalatot is tájékoztatja, és amennyiben a sztrájknak elegendő támogatottsága lesz a dolgozók részéről, haladéktalanul megalakítja a sztrájkbizottságot.

2012. április 4., szerda

bérkalkulátor kompenzációval 2012 - 2013 a munkahelyek döntenek majd!

Tesco: a bérkompenzáció elbocsátásokhoz vezetne

A Tesco Global Áruházak Zrt.-nél - amely Magyarországon 22 ezer munkavállalót foglalkoztat - az MTI érdeklődésére azt közölték: a januártól életbe lépett új adószabályok miatt sajnos a Tesco munkavállalói közül is sokaknak lett kevesebb a nettó bére. "A Tesco vezetősége megérti, hogy ez a kiesés munkavállalóinak problémát okoz, ezért még jelenleg is vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni az új adótörvény negatív hatásait" - közölte a cég. Az azonban már most is látszik, hogy a jogszabályi változások hatását teljes mértékben nem lehet ellensúlyozni, mert az nagymértékű létszámleépítéshez vezetne - olvasható a cég válaszában.

Kiemelik, hogy elsődleges céljuk a munkahelyek megőrzése, így kizárólag olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek nem járnak nagymértékű létszámleépítéssel, vagy munkaidő csökkenéssel, azaz az emberek nem járnak még rosszabbul az adójogszabályok változása miatt. A Tescónál az elmúlt évekhez hasonlóan az idén sem csökkentik a béren kívüli juttatások körét, illetve azok mértékét.

Az elvárásokon túl tudta emelni a béreket a Bosch

A Magyarországon 8.000 munkavállalót foglalkoztató, és 11 leányvállalattal jelen lévő Bosch csoport regionális kommunikációs igazgatója, Ficzere Ferenc az MTI-nek azt mondta: a cégcsoport a béreket 2012-ben átlagosan a kormány által megfogalmazott elvárásokon túl tudta emelni, elsősorban annak köszönhetően, hogy sikeres évet zártak világszinten és Magyarországon is.

Kifejtette, hogy a béremelés átlagos mértéke vállalatonként eltérő, és a különböző bérkategóriák esetén jelentkező bérköltség-növekedés a jogszabályok változása miatt még ennél is szélesebb sávban mozog. Kiemelte: a béren kívüli juttatásokat a béremeléstől függetlenül kezelik. Ficzere Ferenc elmondta, hogy a bérköltség-növekedés mértékét éves szinten nehéz pontosan megmondani, a tervadatokat az állami bérköltség-kompenzáció, a vállalat idei növekedése jelentősen befolyásolja, így ezt pontosan csak a gazdasági év végén lehet látni. Hozzáfűzte, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy az állami bérkompenzációt az egyes vállalataiknál milyen mértékben tudják igénybe venni.

A vállalatcsoport létszáma Magyarországon egy év alatt 6.300-ról 8.000 főre nőtt. Ez a növekedés tovább folytatódik, ha a világpiacon tapasztalható trendek lényegesen nem változnak, így az elbocsátás vagy a részmunkaidős foglalkoztatás a bérköltségek csökkentése érdekében fel sem merült - mondta a kommunikációs igazgató az MTI kérdésére.

A vállalkozók "meglépik" a béremelést

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára saját tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a kötelező béremelést - minimálbér, garantált bérminimum - minden, velük kapcsolatban álló vállalkozás meglépi. Megértették a vállalkozások azt is, hogy a bérkompenzáció érdekében az elvárt béremelést is érdemes teljesíteni, így elérve, hogy a munkavállalók nettó pozíciója ne romoljon - mondta a főtitkár.

Hozzátette: a kompenzáció nem biztos, hogy mindenütt sikerült már a februári béreknél, sokan hezitálhattak a cafeteria rendszerek átalakításával is, ugyanakkor meggyőződése szerint az első negyedévben már működőképes lehet a kompenzáció. Dávid Ferenc szerint azonban azoknál a kisebb cégeknél, amelyeknél nincs megfelelő "humán-infrastruktúra", nehezebb lesz ennek adminisztrálása. "Nyögvenyelősen indult, de menni fog, és megy is" - összegezte az eddigi bérkompenzációs tapasztalatokat az üzleti szférában a főtitkár. Hozzáfűzte: "jó lenne, ha ott, ahol az állam vagy az önkormányzat munkáltató, maradéktalanul megcsinálnák" a bérkompenzációt.

Dávid Ferenc kiemelte: nagyon várják a tervek szerint február végén megjelenő pályázatot, amely azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek az 5 százalékos emelést sem tudják meglépni. Elmondta: mindenkit arra biztatnak, hogy ne bocsássanak el, hanem - ha szükséges - egyéb eszközökkel, például fizetés nélküli szabadsággal, részmunkaidős foglalkoztatással oldják meg a helyzetet, mivel a lényeg, hogy a munkahelyek, főként a termelő munkahelyek ne vesszenek el.

Bruttó bér kompenzáció 2012 - 2013

Jövőre a kedvezményalapot a közterhek levonása nélküli bruttó bér jelenti majd. Abban az esetben, ha a megemelt összeg 75 ezer forintnál kisebb - ez egyébként részmunkaidős dolgozók esetében valósulhat meg - a kompenzáció a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint lehet. Ha azonban a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, már sokkal bonyultabbá válik a számítási mód, hiszen a maximális kompenzáció "kezd leépülni". Ekkor ugyanis a 75 ezer forint feletti bruttó rész 14 százalékát meghaladó összeg érvényesíthető majd kompenzációként. A gyakorlatban ez egy 100 ezer forintos fizetésnél azt jelenti, hogy a 25 ezer forint (100 000 - 75 000) 14 százalékát, vagyis 3 500 forintot kell a maximálisan igénybevehető kompenzációból, a 16 125-ből levonni. Vagyis a szociális hozzájárulási adó, amely csökkenthető a komenzációval, 12 625 forinttal (16 125 - 3 500) lesz kevesebb. Az alábbi grafikon a különböző bérszinteknél mutatja az igénybe vehető kompenzáció nagyságát, az enélkül és ezzel csökkentett fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét is. Látható, hogy bár a kormány egy július 11-én elfogadott kormányrendelet szerint 300 ezer forint alatti bérek esetén kérné a munkaadókat a béremelésre, az ösztönzésre is szolgáló kompenzáció 190 ezer forint felett már nem él, ekkor ugyanis a bruttó bér 75 ezer forintot meghaladó részének 14 százaléka már több, mint az érvényesíthető kompenzáció maximuma, vagyis 16 125 forint. Mindez annak fényében tűnik sarkalatos pontnak, hogy csak akkor jogosult a munkáltató a kompenzáció igénybevételére, ha mindegyik, tehát a 190 és 300 ezer közötti bruttóért foglalkoztatott munkavállalójának a bérét is megemeli, ezekben az esetekben kompenzáció nélkül.A bruttó és nettó bérek alakulása alapjaiban minimálisan fog csak változni.

Kompenzáció nélkül is kötelező kétharmadnál

A szociális hozzájárulási adót részletező módosító törvényjavaslatban foglaltak alapján a munkáltatók a dolgozók kétharmadának vonatkozásában lesznek kötelesek végrehajtani a béremelést - ekkor azonban nem lesz jogosult kompenzációra a munkaadó. Ennek megvalósulását munkaügyi ellenőrzések keretén belül fogják vizsgálni, plusz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is erre irányuló ellenőrzéseket hajt majd végre. Abban az esetben, ha az emelés nem valósulna meg, két éven keresztül nem indulhat az adott cég sem közbeszerzési eljárásokon, valamint nem részesülhet a központi költségvetésből, vagy az elkülönített állami pénzalapokból semmilyen támogatásban.

Nem muszáj, de kell 2012 - 2013 évben

A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

2012. március 6., kedd

Kész a bérkompenzációs törvény 2013-as módosítása

Matolcsy György pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a bérkompenzáció végrehajtását lehetővé tevő módosító javaslatát; a nemzetgazdasági miniszter másik előterjesztése a költségvetési törvényt módosítaná, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknél az 5 százalékos béremelés is gondot okoz.

A 2012-2013 as büdzséről szóló törvényt úgy módosítanák, hogy - a kormány döntése után - 21 milliárd forintot csoportosítanának át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. A törvényjavaslat általános indoklása szerint a létszámcsökkentések megelőzése és a béremelések elősegítése érdekében azt javasolják, hogy az eredetileg az elmaradó béremelések miatt indokolt munkavállalói kompenzációra szánt 21 milliárd forintos költségvetési forrás is a béremelések megvalósítását szolgálja. A kormány célja, hogy az adóváltozások miatt 2012-ben a munkavállalók ne járjanak rosszabbul - olvasható az indoklásban. Az általános indoklásban hozzáfűzik: tekintve, hogy a támogatás a teljes 5 százalékos vállalati önrészből legfeljebb 3 százalék megtérítésére terjedne ki, a keret a munkavállalói kompenzációnál nagyobb kör béremelését tudná elősegíteni. Matolcsy György másik javaslata - az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés - módosítja többek között a munkaügyi ellenőrzésről, a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról, valamint az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényeket, emellett a munkaerő-kölcsönző cégek sajátos jogviszonyára tekintettel pontosítja, kiegészíti a bérkompenzációs rendszer szabályait. A foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy új támogatást vezetnek be az elvárt béremelést végrehajtani szándékozó munkáltatók számára, ezeket a pályázati pénzeszközöket a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza.

A munkaügyi ellenőrök felügyelik a béremelést is

A munkaügyi ellenőrzés a jövőben kiterjedne a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének ellenőrzésére. Ez nem terjed ki a költségvetési szervekre, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltatókra. Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem megfelelően hajtotta végre, ezt határozatban állapítja meg a hivatal. Ez a rendelkezés ugyanakkor Matolcsy György javaslata szerint nem lépne életbe, ha a munkáltató a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.
Az a munkáltató, amely ezt nem teljesíti, - a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig - nem kaphat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti költségvetési támogatást. Ez az eredeti törvényhez képest jelentős változás, abban ugyanis a közbeszerzési eljárásokból is kizárták volna az emelést nem teljesítő cégeket, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatást sem kaphattak volna.

Támogatástól eshet el a munkáltató

Az indoklás szerint a bérkompenzáció végrehajtása a munkavállalók számára a költségvetési területen automatikusan történik, ezért az elmulasztásához fűződő jogkövetkezmény ezt a területet nem érinti. A javaslat pontosítja, hogy milyen költségvetési támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az elvárt béremelést nem hajtja végre. Ennek megfelelően a javaslat kizárja többek között azt a költségvetési támogatást, amelyet éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében nyújtanak, valamint a nem állami intézmény fenntartójának nyújtott normatív, és egyéb hozzájárulást. A javaslat a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám számítását úgy pontosítja, hogy figyelmen kívül kell hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, akit olyan kölcsönvevő kölcsönzött ki, ahol a kölcsönvevő - az általa tett nyilatkozat szerint - saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.

Az agrártámogatások kivételek

Tekintettel arra, hogy az agrárágazatban jellemző bérek szezonalitása, a mezőgazdaság valós működése és a mezőgazdaságban alkalmazott bérrendszerek figyelmen kívül hagyása miatt az elvárt béremelés gyakorlati végrehajthatósága az agrárágazatban aránytalan nehézségeket jelent, a javaslat mentesíti a törvény jogkövetkezményei alól a 2007. évi XVII. törvény szerinti agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény módosításának indoklása szerint a munkaerő-kölcsönző cégek a szociális hozzájárulási adó alanyai, és a bérkompenzációs adókedvezmény potenciális haszonélvezői, addig a bérek meghatározásának joga több esetben a munkaerőt bérbe vevő vállalkozásnál van. A fentiek miatt esetükben a valamennyi folyamatosan foglalkoztatottra előírt béremelési feltétel nem életszerű, célszerű azt valamilyen módon úgy átalakítani, hogy megfelelő rugalmasságot biztosítson oly módon, hogy a béremelési ösztönzést fenntartsa. A javaslat lehetővé teszi, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést.

2012. január 17., kedd

bérkompenzáció 2013 – íme tessék

A 2013. évi adó- és járulékváltozások együttes hatására a havi szinten bruttó 216.806 forint alatt keresők évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó bérük emelkedik. A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216.806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2013. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít. Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér, teljesítménybér emelésének mértékének meghatározására választási lehetőséget biztosít a kormányrendelet, így vagy a rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét megadott képlet alapján, vagy a tavalyi személyi alapbér alapján állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű bérkompenzációt 2013-ra.

sok cégnek segíthet a bérkompenzáció 2013-ra

Nettó keresetcsökkenés jöhet sok munkavállalónál?

A pályázati segítséggel az MGYOSZ reményei szerint a cégek nagy része teljesíteni tudja az elvárt béremelést. A versenyszféra állandó konzultációs fórumáról elmondta: remélik, hogy januárban véglegesül az alapszabály, és január végén elindul a munka, mert nagyon fontos lenne, hogy aktívan dolgozzon ez a konzultációs fórum, sok megbeszélnivaló téma van.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöksége kedden kiadott állásfoglalásában kezdeményezte, hogy az ágazati párbeszéd bizottságokban haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a kompenzáció és az elvárt béremelés végrehajtásáról. Az MSZOSZ szerint a kormány "elhibázott gazdaság- és adópolitikája eredményeként minden korábbinál nehezebb helyzetben kell az ágazati és vállalati tárgyalásokat folytatni a szakszervezeteknek". Kifejtik, hogy az adójóváírás megszüntetése és az egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése miatt nagymértékű nettó keresetcsökkenés következhet be a munkavállalók jelentős részénél.

Legyen teljes a kompenzáció

Az MSZOSZ elnöksége szerint a bérkompenzációnak teljesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egyetlen érintett munkavállaló nettó keresete sem csökkenhet. Ezért elvárja a kormánytól, valamint a munkáltatóktól, hogy minden esetben ahol erre szükség van, biztosítsák a kellő forrásokat, a bruttó bérek elvárt emeléséhez. Elutasítanak minden olyan törekvést, amely létszámcsökkentéssel, külső munkaerő alkalmazásával, a fekete és szürke foglalkoztatás eszközeivel képzeli el a probléma kezelését - olvasható az állásfoglalásban.

bérkompenzáció mértéke 2013

A közszféra elvárt béremelése a 2013-as évben is nehéz lesz mert pénz igen nehezen lesz rá a nehéz költségvetési helyzetben, a bérkompenzáció mértéke hasonlóan fog alakulni mint tavaly.