Bérkompenzáció 2014 - elvárt béremelés - közszféra !
2012. június 1., péntek
Bérkompenzációs javaslat 2012-2013
Annak kapcsán, hogy a béremelést nem teljesítő cégeket kizárnák a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból Dávid Ferenc attól tart, hogy az passzivitást okozhat a vállalkozásoknál, nem fognak pályázni, és esetleg munkahelyek leépítésével is járhat, veszélyezteti a foglalkoztatás biztonságát.
A főtitkár elmondta: a munkaadókkal nem egyeztettek a bérkompenzációról, és a tervezett intézkedés "nem a partnerség szellemét tükrözni". Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a "bérkommandó" munkájának folytatásaként értékelte a javaslatot. A VOSZ főtitkárához hasonlóan ő is hangsúlyozta: a versenyszférában a munkaadókra és a munkavállalókra kell bízni a döntést a béremelésről, az "államnak az állami vállalatokkal kellene foglalkoznia, nem a versenyszféra vállalkozásaival".
Az elnök kiemelte: a bérek — beleértve a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot is — nem "önmagukban lógnak a levegőben", hanem szoros összefüggésben állnak az adott évre vonatkozó adószabályokkal, inflációs adatokkal, valamint az arra az évre tervezett költségvetés bevételi és kiadási számaival. Zs. Szőke Zoltán szerint "közgazdasági nonszensz" kiemelni ebből a gazdasági összefüggésrendszerből a bérek meghatározását. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: a munka világában a munkaadók és a munkavállalók a kormány bevonásával mindig a versenyképesség, a foglalkoztatás és az adórendszer figyelembe vételével döntöttek a bérekről az elmúlt 22 évben. Hozzátette: nagyon nehéz ma olyan rendeletet hozni, amely tekintettel van minden, különböző helyzetben lévő érintettre. Rogán Antal és képviselőtársai javaslatának indoklása szerint a törvény ösztönzi azt, hogy — hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz —, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest. Az indítvány kitér arra is, milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató nem hajtja végre a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést: a munkabéremelést nem teljesítő cég "a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet" — áll a javaslatban. Az önálló képviselői indítvány a munkaügyi ellenőrzés kiterjesztéséről is rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a munkáltató eleget tett-e a megfelelő munkabéremelésnek. A tervek szerint a munkaügyi hatóság 2014. január 2-től vizsgálhatná, hogy a cégek emeltek-e bért a kormányrendeletnek megfelelően.A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért. A javaslat szerint a kormány 2012. január elsejétől rendelkezhetne a béremelésről, majd a törvény "2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását".
A jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló, — jelenleg az Országgyűlés előtt lévő — törvényjavaslat szerint a minimálbérről, és a garantált (szakmunkás) bérminimumról is a kormány határozna a jövőben. Forrás: MTI
2012. január 20., péntek
Bérkompenzáció : szigorúak a támogatási feltételek
Tilos a kirúgás, nem lehet köztartozás
A pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja - 2013. január 1-jétől visszamenőlegesen - továbbá azt, hogy a statisztikai állományi létszámát nem csökkenti 2012-2013-évben. Nem pályázhat olyan cég, amelyet 2011-ben vagy 2012-ben bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, vagy 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. A pályázó támogatási igénye nem lehet évi 100 ezer forintnál kevesebb. A pályázat keretében vissza nem térítendő támogatás nyújtható a 2012-es 2013-as elvárt béremelés 5 százalékos, saját erőből finanszírozandó részéből legfeljebb 3 százalékot kitevő rész teljes (bér és szociális hozzájárulási adó) 2013-as költségeire. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok a munkáltatók, amelyek magas élőmunka igényű tevékenységet folytatnak és a pályázó által foglalkoztattak bruttó átlagkeresete alacsony. (A pályázat keretében támogatás úgynevezett csekély összegű - de minimis - támogatásként nyújtható. Január 1-je óta már működik a bérkompenzáció első lépcsője: az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból - közölte a tárca.
2012. január 17., kedd
sok cégnek segíthet a bérkompenzáció 2013-ra
Nettó keresetcsökkenés jöhet sok munkavállalónál?
A pályázati segítséggel az MGYOSZ reményei szerint a cégek nagy része teljesíteni tudja az elvárt béremelést. A versenyszféra állandó konzultációs fórumáról elmondta: remélik, hogy januárban véglegesül az alapszabály, és január végén elindul a munka, mert nagyon fontos lenne, hogy aktívan dolgozzon ez a konzultációs fórum, sok megbeszélnivaló téma van.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöksége kedden kiadott állásfoglalásában kezdeményezte, hogy az ágazati párbeszéd bizottságokban haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a kompenzáció és az elvárt béremelés végrehajtásáról. Az MSZOSZ szerint a kormány "elhibázott gazdaság- és adópolitikája eredményeként minden korábbinál nehezebb helyzetben kell az ágazati és vállalati tárgyalásokat folytatni a szakszervezeteknek". Kifejtik, hogy az adójóváírás megszüntetése és az egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése miatt nagymértékű nettó keresetcsökkenés következhet be a munkavállalók jelentős részénél.
Legyen teljes a kompenzáció
Az MSZOSZ elnöksége szerint a bérkompenzációnak teljesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egyetlen érintett munkavállaló nettó keresete sem csökkenhet. Ezért elvárja a kormánytól, valamint a munkáltatóktól, hogy minden esetben ahol erre szükség van, biztosítsák a kellő forrásokat, a bruttó bérek elvárt emeléséhez. Elutasítanak minden olyan törekvést, amely létszámcsökkentéssel, külső munkaerő alkalmazásával, a fekete és szürke foglalkoztatás eszközeivel képzeli el a probléma kezelését - olvasható az állásfoglalásban.