Hogy alakul a bérkompenzáció ?

Bérkompenzáció 2013 számítása - Kalkulátor

A Nemzetgazdasági Minisztérium felmérései szerint a kötelező bérkompenzáció igen jó arányban teljesült, az érintett munkavállalók mintegy 80 százaléka még a félév előtt megkapta a kiegészítést. A vállalatok és nonprofit szervezetek 1242000 fő után vették igénybe a bérkompenzációs adókedvezményt. Mivel az adókedvezményt visszamenőleg is lehet érvényesíteni, így akik az első félévben még nem hajtották végre a bérkompenzációs emelést, azt még az év végéig megtehetik.

–A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint 2012. január 1‐jétől a minimálbér havi 93 ezer forintra, a garantált bérminimum havi 108 ezer forintra emelkedik. Az előírt minimálbér és a garantált bérminimum azonban nem minden esetben biztosítja a nettó keresetek nominális értékének megőrzését, ezért annak megvalósítására további előírások is ösztönzik a munkáltatókat.

- Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt (bérkompenzációt) vehet igénybe, ha az elvárt béremelést – ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását – valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.

–Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a szerint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatók két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként csak akkor indulhatnak, illetve a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban csak akkor részesülhetnek, ha igazolják, hogy a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést (elvárt béremelést) – részben béren kívüli juttatásokkal – legalább az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a teljesítette.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bérkompenzáció szempontjából az utóbbi szabályozásban foglalt enyhébb feltételek nem érvényesek, azok kizárólag csak a munkaügyi és közbeszerzési szankciók elkerülésével összefüggésben alkalmazhatók.

A végrehajtás részletes szabályait a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) tartalmazza.

További hasznos segítséget nyújt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV honlapján megtalálható ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez (a továbbiakban: Útmutató), amely több példával mutatja be a szabályok alkalmazásának eseteit..

A bérkompenzációra vonatkozó rendelkezések hatálya

A Rendelet bérkompenzációra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalókra terjed ki, beleértve az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalókat is.

a bérkompenzáció elmaradása nem akadály!

A bérkompenzáció elmaradásának következtében, vagyis amennyiben a jogszabályok szerinti béremelést nem teljesítették, több kedvezménytől is elestek a vállalkozások. A bérkompenzáció persze nem kötelező érvényű, de érdemes mérlegelni, hogy a béremelés elmaradása milyen hátrányokat okozhat a vállalkozásoknak. Ez különösen fontos akkor, ha egy vállalkozás beruházást kíván megvalósítani és ahhoz fejlesztési adókedvezményt kíván igénybe venni. A jelenlegi gazdasági helyzetben a beruházások kiemelt fontosságúak, ezért nem mindegy, hogy a későbbiekben a beruházás megtérülése az adókedvezmények igénybevételén keresztül hogyan alakul. Röviden áttekintettük, amit tudni érdemes. A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Itt rögtön felmerül a kérdés, hogy ez azt jelenti, hogy ekkor már fejlesztési adókedvezménytől is elesik a vállalkozás?

 

Az elvárt béremelésre vonatkozó szabályokkal korábbi blogbejegyzéseinkben részletesen foglalkoztunk (mind a szabályozáselőkészítésével, mind annak részleteivel, az azzal együtt járónehézségekkel, valamint arendelkezések pontosításával). Mindemellett érdemes feleleveníteni a legfontosabb tudnivalókat, hogy az összefüggések világosak legyenek.

 

A szankciók alóli mentesülés közös szabályai

 

Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy alakították ki, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

 

A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

 

    A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.

    A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerinti béremelést valósítja meg a foglalkoztató.

    A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

 

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem vonatkozik.

 

Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2013. évi viszonyítási alapot a havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

 

Miért működik a fejlesztési adókedvezmény?

 

A szankciók értelmében – amennyiben a bérkompenzáció elmarad és a jogsértés jogerős határozatban megállapításra kerül -, a jogsértő két évig nem részesülhet az államháztartásról szóló törvény értelmében költségvetési támogatásban. A fő kérdés persze az, hogy az adókedvezmény igénybe vétele e rendelkezések alapján költségvetési támogatásnak minősül-e. A hivatkozott jogszabály alapján költségvetési támogatásnak minősül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatás. Az általános rendelkezések további kapaszkodót nyújtanak, amelyek szerint költségvetési támogatás csak támogatási pályázat vagy egyedi elbírálás alapján nyújtható. A fentiek értelmében a fejlesztési adókedvezmény nem tekinthető költségvetési támogatásnak, mivel az adóalanyok a fejlesztési adókedvezményt nem pályázat vagy egyedi elbírálás alapján, hanem a társasági adóról szóló törvényben, valamint a vonatkozó kormányrendeletben szabályozott feltételek teljesítése esetén adóvisszatartás formájában érvényesíthetik.

Bérkompenzációs javaslat 2012-2013

A munkaadók szerint a versenyszférában a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk a bérek emeléséről, és úgy vélik: az, hogy egy friss javaslat alapján a kormány határozna a béremelésről, veszélyeztetheti  a foglalkoztatás biztonságát.  A kormány 2012-től rendeletben határozná meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést — ezt tartalmazza a Rogán Antal (Fidesz) és képviselőtársai által benyújtott törvényjavaslat "Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról". Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek azt mondta a javaslattal kapcsolatban: a béreket azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak kell eldönteniük, akik az adott szférában direkt módon érdekeltek. "Ma az üzleti szférában a magyar kormány nem tulajdonos, nem munkáltató" - hangsúlyozta. A főtitkár elmondta: az az álláspontjuk, hogy a jövedelmek kompenzálása csak szociális- és családtámogatási rendszerben értelmezhető, a munkabér — amelyet a munkáltató a teljesítmény elismeréséért ad, és amellyel ösztönözni és differenciálni akar — más, munkapiaci kategória. A versenyképesség, a piaci helyzet, a költségviselő képesség, és az adott ágazat sajátosságai határozzák meg a béremelést, "kívülről, közhatalmi jelleggel, nem piaci eszközökkel beavatkozni" "aggasztó" Dávid Ferenc szerint.
Annak kapcsán, hogy a béremelést nem teljesítő cégeket kizárnák a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból Dávid Ferenc attól tart, hogy az passzivitást okozhat a vállalkozásoknál, nem fognak pályázni, és esetleg munkahelyek leépítésével is járhat, veszélyezteti a foglalkoztatás biztonságát.
A főtitkár elmondta: a munkaadókkal nem egyeztettek a bérkompenzációról, és a tervezett intézkedés "nem a partnerség szellemét tükrözni". Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a "bérkommandó" munkájának folytatásaként értékelte a javaslatot. A VOSZ főtitkárához hasonlóan ő is hangsúlyozta: a versenyszférában a munkaadókra és a munkavállalókra kell bízni a döntést a béremelésről, az "államnak az állami vállalatokkal kellene foglalkoznia, nem a versenyszféra vállalkozásaival".
Az elnök kiemelte: a bérek — beleértve a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot is — nem "önmagukban lógnak a levegőben", hanem szoros összefüggésben állnak az adott évre vonatkozó adószabályokkal, inflációs adatokkal, valamint az arra az évre tervezett költségvetés bevételi és kiadási számaival. Zs. Szőke Zoltán szerint "közgazdasági nonszensz" kiemelni ebből a gazdasági összefüggésrendszerből a bérek meghatározását. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: a munka világában a munkaadók és a munkavállalók a kormány bevonásával mindig a versenyképesség, a foglalkoztatás és az adórendszer figyelembe vételével döntöttek a bérekről az elmúlt 22 évben. Hozzátette: nagyon nehéz ma olyan rendeletet hozni, amely tekintettel van minden, különböző helyzetben lévő érintettre. Rogán Antal és képviselőtársai javaslatának indoklása szerint a törvény ösztönzi azt, hogy — hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz —, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest. Az indítvány kitér arra is, milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató nem hajtja végre a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést: a munkabéremelést nem teljesítő cég "a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet" — áll a javaslatban. Az önálló képviselői indítvány a munkaügyi ellenőrzés kiterjesztéséről is rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a munkáltató eleget tett-e a megfelelő munkabéremelésnek. A tervek szerint a munkaügyi hatóság 2014. január 2-től vizsgálhatná, hogy a cégek emeltek-e bért a kormányrendeletnek megfelelően.A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért.  A javaslat szerint a kormány 2012. január elsejétől rendelkezhetne a béremelésről, majd a törvény "2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását".
A jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló, — jelenleg az Országgyűlés előtt lévő — törvényjavaslat szerint a minimálbérről, és a garantált (szakmunkás) bérminimumról is a kormány határozna a jövőben. Forrás: MTI

Bérkompenzációs pályázat - ötezren indultak a bérkompenzációs pályázaton

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára államtitkár hangsúlyozta, hogy a vasárnapiakhoz képest hétfőn újabb 600 pályázat érkezett.
Az NGM hétfői közlése szerint vasárnap estig 3.972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra.
Az államtitkár szólt arról is, hogy előzetesen nehéz volt megbecsülni, hány cég és mekkora igénnyel jelentkezik a pályázaton. “Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott” – mondta.  A támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyeknek idén gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére.  Czomba Sándor szerint hatékonyan működik a bérkompenzáció rendszere. Ezt igazolja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a versenyszféra érintett munkavállalóinak mintegy háromnegyede március végével már megkapta a bérkompenzációt – emelte ki az államtitkár.  Hozzátette, hogy reményeik szerint a pályázatnak köszönhetően ez az arány még tovább javul az év hátralévő részében.

Bérkompenzáció Fail: Pénteken kellett volna aláírni a bérkompenzáció-törvényt

A törvény kihirdetését követően haladéktalanul megjelenik a bérkompenzációs pályázat, amely egy hónapig lesz nyitva – válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A lapok szombati számukban azt írják: a törvény a Magyar Közlönyben való megjelenéssel lép hatályba, előtte a köztársasági elnöknek még alá kellene írnia. A tervek alapján erre pénteken kerített volna sort Schmitt Pál. A Népszava szerint legkorábban valamikor a jövő héten hirdethetik ki a munkaadókat támogató paragrafusokat, amelyekre a honatyák hétfőn mondtak igent. A pályázatok elbírálását követően, várhatóan a nyár elejétől lesznek lehívhatók a pályázati pénzek – közölte a lappal a nemzetgazdasági tárca. A sajtóosztályon kifejtették: a 21 milliárd forintos keretből vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot okoz az ötszázalékos béremelés végrehajtása 2012-ben. Az a cél, hogy a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló elvárt béremelés – különösen a nagyarányú élőmunkát igénybe vevő gazdálkodó szervezeteknél – ne járjon elbocsátásokkal. Mivel Schmitt lemondott így a 2012 - 2013 as bérkompenzációs törvény aláírása várat még magára egy kicsit.

Metro-bérkompenzáció: metro bérkompenzáció 2012 - 2013

Metro - bérkompenzáció helyett sztrájkbizottság !
Megállapodás nélkül zárult a bértárgyalás a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a METRO Kereskedelmi Kft között.A cég egyértelműen elzárkózik az elvárt béremelésről szóló kormányrendeletben foglaltak teljesítésétől, ami azt jelenti, hogy a METRO munkavállalói 2012-ben nem kapják meg a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges bérkompenzációt.
A dolgozók 80 %-ának több mint 10 ezer forinttal volt kevesebb a januári nettó bére, mint a tavalyi évben. A vállalat annak ellenére sem hajlandó megadni a rendeletben szabályozott elvárt béremelés mértékét a munkavállalóknak, hogy a kormány a versenyszféra munkáltatóinak is lehetővé teszi az elvárt béremeléshez nyújtott állami kompenzáció igénybevételét.
A KASZ számára érthetetlen a multinacionális cég vezetősége részéről a szakszervezet javaslatának visszautasítása, amely tartalmazott arra vonatkozóan elképzeléseket, hogy mi módon lehetne kompenzálni a munkavállalók bérét. Éppen ezért megkezdi a tájékozódást a dolgozók körében és felméri egy esetleges sztrájk támogatottságának a lehetőségét.
A KASZ a munkavállalók kilátástalan helyzetéről a cég vezérigazgatóját, és a németországi anyavállalatot is tájékoztatja, és amennyiben a sztrájknak elegendő támogatottsága lesz a dolgozók részéről, haladéktalanul megalakítja a sztrájkbizottságot.