Matolcsy György pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a bérkompenzáció végrehajtását lehetővé tevő módosító javaslatát; a nemzetgazdasági miniszter másik előterjesztése a költségvetési törvényt módosítaná, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknél az 5 százalékos béremelés is gondot okoz.
A 2012-2013 as büdzséről szóló törvényt úgy módosítanák, hogy - a kormány döntése után - 21 milliárd forintot csoportosítanának át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. A törvényjavaslat általános indoklása szerint a létszámcsökkentések megelőzése és a béremelések elősegítése érdekében azt javasolják, hogy az eredetileg az elmaradó béremelések miatt indokolt munkavállalói kompenzációra szánt 21 milliárd forintos költségvetési forrás is a béremelések megvalósítását szolgálja. A kormány célja, hogy az adóváltozások miatt 2012-ben a munkavállalók ne járjanak rosszabbul - olvasható az indoklásban. Az általános indoklásban hozzáfűzik: tekintve, hogy a támogatás a teljes 5 százalékos vállalati önrészből legfeljebb 3 százalék megtérítésére terjedne ki, a keret a munkavállalói kompenzációnál nagyobb kör béremelését tudná elősegíteni. Matolcsy György másik javaslata - az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés - módosítja többek között a munkaügyi ellenőrzésről, a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról, valamint az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényeket, emellett a munkaerő-kölcsönző cégek sajátos jogviszonyára tekintettel pontosítja, kiegészíti a bérkompenzációs rendszer szabályait. A foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy új támogatást vezetnek be az elvárt béremelést végrehajtani szándékozó munkáltatók számára, ezeket a pályázati pénzeszközöket a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza.
A munkaügyi ellenőrök felügyelik a béremelést is
A munkaügyi ellenőrzés a jövőben kiterjedne a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének ellenőrzésére. Ez nem terjed ki a költségvetési szervekre, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltatókra. Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem megfelelően hajtotta végre, ezt határozatban állapítja meg a hivatal. Ez a rendelkezés ugyanakkor Matolcsy György javaslata szerint nem lépne életbe, ha a munkáltató a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.
Az a munkáltató, amely ezt nem teljesíti, - a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig - nem kaphat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti költségvetési támogatást. Ez az eredeti törvényhez képest jelentős változás, abban ugyanis a közbeszerzési eljárásokból is kizárták volna az emelést nem teljesítő cégeket, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatást sem kaphattak volna.
Támogatástól eshet el a munkáltató
Az indoklás szerint a bérkompenzáció végrehajtása a munkavállalók számára a költségvetési területen automatikusan történik, ezért az elmulasztásához fűződő jogkövetkezmény ezt a területet nem érinti. A javaslat pontosítja, hogy milyen költségvetési támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az elvárt béremelést nem hajtja végre. Ennek megfelelően a javaslat kizárja többek között azt a költségvetési támogatást, amelyet éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében nyújtanak, valamint a nem állami intézmény fenntartójának nyújtott normatív, és egyéb hozzájárulást. A javaslat a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám számítását úgy pontosítja, hogy figyelmen kívül kell hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, akit olyan kölcsönvevő kölcsönzött ki, ahol a kölcsönvevő - az általa tett nyilatkozat szerint - saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.
Az agrártámogatások kivételek
Tekintettel arra, hogy az agrárágazatban jellemző bérek szezonalitása, a mezőgazdaság valós működése és a mezőgazdaságban alkalmazott bérrendszerek figyelmen kívül hagyása miatt az elvárt béremelés gyakorlati végrehajthatósága az agrárágazatban aránytalan nehézségeket jelent, a javaslat mentesíti a törvény jogkövetkezményei alól a 2007. évi XVII. törvény szerinti agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény módosításának indoklása szerint a munkaerő-kölcsönző cégek a szociális hozzájárulási adó alanyai, és a bérkompenzációs adókedvezmény potenciális haszonélvezői, addig a bérek meghatározásának joga több esetben a munkaerőt bérbe vevő vállalkozásnál van. A fentiek miatt esetükben a valamennyi folyamatosan foglalkoztatottra előírt béremelési feltétel nem életszerű, célszerű azt valamilyen módon úgy átalakítani, hogy megfelelő rugalmasságot biztosítson oly módon, hogy a béremelési ösztönzést fenntartsa. A javaslat lehetővé teszi, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést.
