A törvény kihirdetését követően haladéktalanul megjelenik a bérkompenzációs pályázat, amely egy hónapig lesz nyitva – válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A lapok szombati számukban azt írják: a törvény a Magyar Közlönyben való megjelenéssel lép hatályba, előtte a köztársasági elnöknek még alá kellene írnia. A tervek alapján erre pénteken kerített volna sort Schmitt Pál. A Népszava szerint legkorábban valamikor a jövő héten hirdethetik ki a munkaadókat támogató paragrafusokat, amelyekre a honatyák hétfőn mondtak igent. A pályázatok elbírálását követően, várhatóan a nyár elejétől lesznek lehívhatók a pályázati pénzek – közölte a lappal a nemzetgazdasági tárca. A sajtóosztályon kifejtették: a 21 milliárd forintos keretből vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot okoz az ötszázalékos béremelés végrehajtása 2012-ben. Az a cél, hogy a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló elvárt béremelés – különösen a nagyarányú élőmunkát igénybe vevő gazdálkodó szervezeteknél – ne járjon elbocsátásokkal. Mivel Schmitt lemondott így a 2012 - 2013 as bérkompenzációs törvény aláírása várat még magára egy kicsit.
2012. április 5., csütörtök
Bérkompenzáció Fail: Pénteken kellett volna aláírni a bérkompenzáció-törvényt
Metro-bérkompenzáció: metro bérkompenzáció 2012 - 2013
Metro - bérkompenzáció helyett sztrájkbizottság !
Megállapodás nélkül zárult a bértárgyalás a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a METRO Kereskedelmi Kft között. A cég egyértelműen elzárkózik az elvárt béremelésről szóló kormányrendeletben foglaltak teljesítésétől, ami azt jelenti, hogy a METRO munkavállalói 2012-ben nem kapják meg a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges bérkompenzációt.
A dolgozók 80 %-ának több mint 10 ezer forinttal volt kevesebb a januári nettó bére, mint a tavalyi évben. A vállalat annak ellenére sem hajlandó megadni a rendeletben szabályozott elvárt béremelés mértékét a munkavállalóknak, hogy a kormány a versenyszféra munkáltatóinak is lehetővé teszi az elvárt béremeléshez nyújtott állami kompenzáció igénybevételét.
A KASZ számára érthetetlen a multinacionális cég vezetősége részéről a szakszervezet javaslatának visszautasítása, amely tartalmazott arra vonatkozóan elképzeléseket, hogy mi módon lehetne kompenzálni a munkavállalók bérét. Éppen ezért megkezdi a tájékozódást a dolgozók körében és felméri egy esetleges sztrájk támogatottságának a lehetőségét.
A KASZ a munkavállalók kilátástalan helyzetéről a cég vezérigazgatóját, és a németországi anyavállalatot is tájékoztatja, és amennyiben a sztrájknak elegendő támogatottsága lesz a dolgozók részéről, haladéktalanul megalakítja a sztrájkbizottságot.
A dolgozók 80 %-ának több mint 10 ezer forinttal volt kevesebb a januári nettó bére, mint a tavalyi évben. A vállalat annak ellenére sem hajlandó megadni a rendeletben szabályozott elvárt béremelés mértékét a munkavállalóknak, hogy a kormány a versenyszféra munkáltatóinak is lehetővé teszi az elvárt béremeléshez nyújtott állami kompenzáció igénybevételét.
A KASZ számára érthetetlen a multinacionális cég vezetősége részéről a szakszervezet javaslatának visszautasítása, amely tartalmazott arra vonatkozóan elképzeléseket, hogy mi módon lehetne kompenzálni a munkavállalók bérét. Éppen ezért megkezdi a tájékozódást a dolgozók körében és felméri egy esetleges sztrájk támogatottságának a lehetőségét.
A KASZ a munkavállalók kilátástalan helyzetéről a cég vezérigazgatóját, és a németországi anyavállalatot is tájékoztatja, és amennyiben a sztrájknak elegendő támogatottsága lesz a dolgozók részéről, haladéktalanul megalakítja a sztrájkbizottságot.
2012. április 4., szerda
bérkalkulátor kompenzációval 2012 - 2013 a munkahelyek döntenek majd!
Tesco: a bérkompenzáció elbocsátásokhoz vezetne
A Tesco Global Áruházak Zrt.-nél - amely Magyarországon 22 ezer munkavállalót foglalkoztat - az MTI érdeklődésére azt közölték: a januártól életbe lépett új adószabályok miatt sajnos a Tesco munkavállalói közül is sokaknak lett kevesebb a nettó bére. "A Tesco vezetősége megérti, hogy ez a kiesés munkavállalóinak problémát okoz, ezért még jelenleg is vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni az új adótörvény negatív hatásait" - közölte a cég. Az azonban már most is látszik, hogy a jogszabályi változások hatását teljes mértékben nem lehet ellensúlyozni, mert az nagymértékű létszámleépítéshez vezetne - olvasható a cég válaszában.
Kiemelik, hogy elsődleges céljuk a munkahelyek megőrzése, így kizárólag olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek nem járnak nagymértékű létszámleépítéssel, vagy munkaidő csökkenéssel, azaz az emberek nem járnak még rosszabbul az adójogszabályok változása miatt. A Tescónál az elmúlt évekhez hasonlóan az idén sem csökkentik a béren kívüli juttatások körét, illetve azok mértékét.
Az elvárásokon túl tudta emelni a béreket a Bosch
A Magyarországon 8.000 munkavállalót foglalkoztató, és 11 leányvállalattal jelen lévő Bosch csoport regionális kommunikációs igazgatója, Ficzere Ferenc az MTI-nek azt mondta: a cégcsoport a béreket 2012-ben átlagosan a kormány által megfogalmazott elvárásokon túl tudta emelni, elsősorban annak köszönhetően, hogy sikeres évet zártak világszinten és Magyarországon is.
Kifejtette, hogy a béremelés átlagos mértéke vállalatonként eltérő, és a különböző bérkategóriák esetén jelentkező bérköltség-növekedés a jogszabályok változása miatt még ennél is szélesebb sávban mozog. Kiemelte: a béren kívüli juttatásokat a béremeléstől függetlenül kezelik. Ficzere Ferenc elmondta, hogy a bérköltség-növekedés mértékét éves szinten nehéz pontosan megmondani, a tervadatokat az állami bérköltség-kompenzáció, a vállalat idei növekedése jelentősen befolyásolja, így ezt pontosan csak a gazdasági év végén lehet látni. Hozzáfűzte, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy az állami bérkompenzációt az egyes vállalataiknál milyen mértékben tudják igénybe venni.
A vállalatcsoport létszáma Magyarországon egy év alatt 6.300-ról 8.000 főre nőtt. Ez a növekedés tovább folytatódik, ha a világpiacon tapasztalható trendek lényegesen nem változnak, így az elbocsátás vagy a részmunkaidős foglalkoztatás a bérköltségek csökkentése érdekében fel sem merült - mondta a kommunikációs igazgató az MTI kérdésére.
A vállalkozók "meglépik" a béremelést
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára saját tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a kötelező béremelést - minimálbér, garantált bérminimum - minden, velük kapcsolatban álló vállalkozás meglépi. Megértették a vállalkozások azt is, hogy a bérkompenzáció érdekében az elvárt béremelést is érdemes teljesíteni, így elérve, hogy a munkavállalók nettó pozíciója ne romoljon - mondta a főtitkár.
Hozzátette: a kompenzáció nem biztos, hogy mindenütt sikerült már a februári béreknél, sokan hezitálhattak a cafeteria rendszerek átalakításával is, ugyanakkor meggyőződése szerint az első negyedévben már működőképes lehet a kompenzáció. Dávid Ferenc szerint azonban azoknál a kisebb cégeknél, amelyeknél nincs megfelelő "humán-infrastruktúra", nehezebb lesz ennek adminisztrálása. "Nyögvenyelősen indult, de menni fog, és megy is" - összegezte az eddigi bérkompenzációs tapasztalatokat az üzleti szférában a főtitkár. Hozzáfűzte: "jó lenne, ha ott, ahol az állam vagy az önkormányzat munkáltató, maradéktalanul megcsinálnák" a bérkompenzációt.
Dávid Ferenc kiemelte: nagyon várják a tervek szerint február végén megjelenő pályázatot, amely azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek az 5 százalékos emelést sem tudják meglépni. Elmondta: mindenkit arra biztatnak, hogy ne bocsássanak el, hanem - ha szükséges - egyéb eszközökkel, például fizetés nélküli szabadsággal, részmunkaidős foglalkoztatással oldják meg a helyzetet, mivel a lényeg, hogy a munkahelyek, főként a termelő munkahelyek ne vesszenek el.
A Tesco Global Áruházak Zrt.-nél - amely Magyarországon 22 ezer munkavállalót foglalkoztat - az MTI érdeklődésére azt közölték: a januártól életbe lépett új adószabályok miatt sajnos a Tesco munkavállalói közül is sokaknak lett kevesebb a nettó bére. "A Tesco vezetősége megérti, hogy ez a kiesés munkavállalóinak problémát okoz, ezért még jelenleg is vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni az új adótörvény negatív hatásait" - közölte a cég. Az azonban már most is látszik, hogy a jogszabályi változások hatását teljes mértékben nem lehet ellensúlyozni, mert az nagymértékű létszámleépítéshez vezetne - olvasható a cég válaszában.
Kiemelik, hogy elsődleges céljuk a munkahelyek megőrzése, így kizárólag olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek nem járnak nagymértékű létszámleépítéssel, vagy munkaidő csökkenéssel, azaz az emberek nem járnak még rosszabbul az adójogszabályok változása miatt. A Tescónál az elmúlt évekhez hasonlóan az idén sem csökkentik a béren kívüli juttatások körét, illetve azok mértékét.
Az elvárásokon túl tudta emelni a béreket a Bosch
A Magyarországon 8.000 munkavállalót foglalkoztató, és 11 leányvállalattal jelen lévő Bosch csoport regionális kommunikációs igazgatója, Ficzere Ferenc az MTI-nek azt mondta: a cégcsoport a béreket 2012-ben átlagosan a kormány által megfogalmazott elvárásokon túl tudta emelni, elsősorban annak köszönhetően, hogy sikeres évet zártak világszinten és Magyarországon is.
Kifejtette, hogy a béremelés átlagos mértéke vállalatonként eltérő, és a különböző bérkategóriák esetén jelentkező bérköltség-növekedés a jogszabályok változása miatt még ennél is szélesebb sávban mozog. Kiemelte: a béren kívüli juttatásokat a béremeléstől függetlenül kezelik. Ficzere Ferenc elmondta, hogy a bérköltség-növekedés mértékét éves szinten nehéz pontosan megmondani, a tervadatokat az állami bérköltség-kompenzáció, a vállalat idei növekedése jelentősen befolyásolja, így ezt pontosan csak a gazdasági év végén lehet látni. Hozzáfűzte, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy az állami bérkompenzációt az egyes vállalataiknál milyen mértékben tudják igénybe venni.
A vállalatcsoport létszáma Magyarországon egy év alatt 6.300-ról 8.000 főre nőtt. Ez a növekedés tovább folytatódik, ha a világpiacon tapasztalható trendek lényegesen nem változnak, így az elbocsátás vagy a részmunkaidős foglalkoztatás a bérköltségek csökkentése érdekében fel sem merült - mondta a kommunikációs igazgató az MTI kérdésére.
A vállalkozók "meglépik" a béremelést
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára saját tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a kötelező béremelést - minimálbér, garantált bérminimum - minden, velük kapcsolatban álló vállalkozás meglépi. Megértették a vállalkozások azt is, hogy a bérkompenzáció érdekében az elvárt béremelést is érdemes teljesíteni, így elérve, hogy a munkavállalók nettó pozíciója ne romoljon - mondta a főtitkár.
Hozzátette: a kompenzáció nem biztos, hogy mindenütt sikerült már a februári béreknél, sokan hezitálhattak a cafeteria rendszerek átalakításával is, ugyanakkor meggyőződése szerint az első negyedévben már működőképes lehet a kompenzáció. Dávid Ferenc szerint azonban azoknál a kisebb cégeknél, amelyeknél nincs megfelelő "humán-infrastruktúra", nehezebb lesz ennek adminisztrálása. "Nyögvenyelősen indult, de menni fog, és megy is" - összegezte az eddigi bérkompenzációs tapasztalatokat az üzleti szférában a főtitkár. Hozzáfűzte: "jó lenne, ha ott, ahol az állam vagy az önkormányzat munkáltató, maradéktalanul megcsinálnák" a bérkompenzációt.
Dávid Ferenc kiemelte: nagyon várják a tervek szerint február végén megjelenő pályázatot, amely azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek az 5 százalékos emelést sem tudják meglépni. Elmondta: mindenkit arra biztatnak, hogy ne bocsássanak el, hanem - ha szükséges - egyéb eszközökkel, például fizetés nélküli szabadsággal, részmunkaidős foglalkoztatással oldják meg a helyzetet, mivel a lényeg, hogy a munkahelyek, főként a termelő munkahelyek ne vesszenek el.
Bruttó bér kompenzáció 2012 - 2013
Jövőre a kedvezményalapot a közterhek levonása nélküli bruttó bér jelenti majd. Abban az esetben, ha a megemelt összeg 75 ezer forintnál kisebb - ez egyébként részmunkaidős dolgozók esetében valósulhat meg - a kompenzáció a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint lehet. Ha azonban a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, már sokkal bonyultabbá válik a számítási mód, hiszen a maximális kompenzáció "kezd leépülni". Ekkor ugyanis a 75 ezer forint feletti bruttó rész 14 százalékát meghaladó összeg érvényesíthető majd kompenzációként. A gyakorlatban ez egy 100 ezer forintos fizetésnél azt jelenti, hogy a 25 ezer forint (100 000 - 75 000) 14 százalékát, vagyis 3 500 forintot kell a maximálisan igénybevehető kompenzációból, a 16 125-ből levonni. Vagyis a szociális hozzájárulási adó, amely csökkenthető a komenzációval, 12 625 forinttal (16 125 - 3 500) lesz kevesebb. Az alábbi grafikon a különböző bérszinteknél mutatja az igénybe vehető kompenzáció nagyságát, az enélkül és ezzel csökkentett fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét is. Látható, hogy bár a kormány egy július 11-én elfogadott kormányrendelet szerint 300 ezer forint alatti bérek esetén kérné a munkaadókat a béremelésre, az ösztönzésre is szolgáló kompenzáció 190 ezer forint felett már nem él, ekkor ugyanis a bruttó bér 75 ezer forintot meghaladó részének 14 százaléka már több, mint az érvényesíthető kompenzáció maximuma, vagyis 16 125 forint. Mindez annak fényében tűnik sarkalatos pontnak, hogy csak akkor jogosult a munkáltató a kompenzáció igénybevételére, ha mindegyik, tehát a 190 és 300 ezer közötti bruttóért foglalkoztatott munkavállalójának a bérét is megemeli, ezekben az esetekben kompenzáció nélkül.A bruttó és nettó bérek alakulása alapjaiban minimálisan fog csak változni.
Kompenzáció nélkül is kötelező kétharmadnál
A szociális hozzájárulási adót részletező módosító törvényjavaslatban foglaltak alapján a munkáltatók a dolgozók kétharmadának vonatkozásában lesznek kötelesek végrehajtani a béremelést - ekkor azonban nem lesz jogosult kompenzációra a munkaadó. Ennek megvalósulását munkaügyi ellenőrzések keretén belül fogják vizsgálni, plusz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is erre irányuló ellenőrzéseket hajt majd végre. Abban az esetben, ha az emelés nem valósulna meg, két éven keresztül nem indulhat az adott cég sem közbeszerzési eljárásokon, valamint nem részesülhet a központi költségvetésből, vagy az elkülönített állami pénzalapokból semmilyen támogatásban.
Nem muszáj, de kell 2012 - 2013 évben
A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)