Bérkompenzációs javaslat 2012-2013

A munkaadók szerint a versenyszférában a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk a bérek emeléséről, és úgy vélik: az, hogy egy friss javaslat alapján a kormány határozna a béremelésről, veszélyeztetheti  a foglalkoztatás biztonságát.  A kormány 2012-től rendeletben határozná meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést — ezt tartalmazza a Rogán Antal (Fidesz) és képviselőtársai által benyújtott törvényjavaslat "Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról". Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek azt mondta a javaslattal kapcsolatban: a béreket azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak kell eldönteniük, akik az adott szférában direkt módon érdekeltek. "Ma az üzleti szférában a magyar kormány nem tulajdonos, nem munkáltató" - hangsúlyozta. A főtitkár elmondta: az az álláspontjuk, hogy a jövedelmek kompenzálása csak szociális- és családtámogatási rendszerben értelmezhető, a munkabér — amelyet a munkáltató a teljesítmény elismeréséért ad, és amellyel ösztönözni és differenciálni akar — más, munkapiaci kategória. A versenyképesség, a piaci helyzet, a költségviselő képesség, és az adott ágazat sajátosságai határozzák meg a béremelést, "kívülről, közhatalmi jelleggel, nem piaci eszközökkel beavatkozni" "aggasztó" Dávid Ferenc szerint.
Annak kapcsán, hogy a béremelést nem teljesítő cégeket kizárnák a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból Dávid Ferenc attól tart, hogy az passzivitást okozhat a vállalkozásoknál, nem fognak pályázni, és esetleg munkahelyek leépítésével is járhat, veszélyezteti a foglalkoztatás biztonságát.
A főtitkár elmondta: a munkaadókkal nem egyeztettek a bérkompenzációról, és a tervezett intézkedés "nem a partnerség szellemét tükrözni". Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a "bérkommandó" munkájának folytatásaként értékelte a javaslatot. A VOSZ főtitkárához hasonlóan ő is hangsúlyozta: a versenyszférában a munkaadókra és a munkavállalókra kell bízni a döntést a béremelésről, az "államnak az állami vállalatokkal kellene foglalkoznia, nem a versenyszféra vállalkozásaival".
Az elnök kiemelte: a bérek — beleértve a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot is — nem "önmagukban lógnak a levegőben", hanem szoros összefüggésben állnak az adott évre vonatkozó adószabályokkal, inflációs adatokkal, valamint az arra az évre tervezett költségvetés bevételi és kiadási számaival. Zs. Szőke Zoltán szerint "közgazdasági nonszensz" kiemelni ebből a gazdasági összefüggésrendszerből a bérek meghatározását. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: a munka világában a munkaadók és a munkavállalók a kormány bevonásával mindig a versenyképesség, a foglalkoztatás és az adórendszer figyelembe vételével döntöttek a bérekről az elmúlt 22 évben. Hozzátette: nagyon nehéz ma olyan rendeletet hozni, amely tekintettel van minden, különböző helyzetben lévő érintettre. Rogán Antal és képviselőtársai javaslatának indoklása szerint a törvény ösztönzi azt, hogy — hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz —, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest. Az indítvány kitér arra is, milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató nem hajtja végre a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést: a munkabéremelést nem teljesítő cég "a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet" — áll a javaslatban. Az önálló képviselői indítvány a munkaügyi ellenőrzés kiterjesztéséről is rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a munkáltató eleget tett-e a megfelelő munkabéremelésnek. A tervek szerint a munkaügyi hatóság 2014. január 2-től vizsgálhatná, hogy a cégek emeltek-e bért a kormányrendeletnek megfelelően.A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért.  A javaslat szerint a kormány 2012. január elsejétől rendelkezhetne a béremelésről, majd a törvény "2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását".
A jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló, — jelenleg az Országgyűlés előtt lévő — törvényjavaslat szerint a minimálbérről, és a garantált (szakmunkás) bérminimumról is a kormány határozna a jövőben. Forrás: MTI

Bérkompenzációs pályázat - ötezren indultak a bérkompenzációs pályázaton

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára államtitkár hangsúlyozta, hogy a vasárnapiakhoz képest hétfőn újabb 600 pályázat érkezett.
Az NGM hétfői közlése szerint vasárnap estig 3.972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra.
Az államtitkár szólt arról is, hogy előzetesen nehéz volt megbecsülni, hány cég és mekkora igénnyel jelentkezik a pályázaton. “Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott” – mondta.  A támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyeknek idén gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére.  Czomba Sándor szerint hatékonyan működik a bérkompenzáció rendszere. Ezt igazolja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a versenyszféra érintett munkavállalóinak mintegy háromnegyede március végével már megkapta a bérkompenzációt – emelte ki az államtitkár.  Hozzátette, hogy reményeik szerint a pályázatnak köszönhetően ez az arány még tovább javul az év hátralévő részében.