Bérkompenzáció 2013 számítása - Kalkulátor

A Nemzetgazdasági Minisztérium felmérései szerint a kötelező bérkompenzáció igen jó arányban teljesült, az érintett munkavállalók mintegy 80 százaléka még a félév előtt megkapta a kiegészítést. A vállalatok és nonprofit szervezetek 1242000 fő után vették igénybe a bérkompenzációs adókedvezményt. Mivel az adókedvezményt visszamenőleg is lehet érvényesíteni, így akik az első félévben még nem hajtották végre a bérkompenzációs emelést, azt még az év végéig megtehetik.

–A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint 2012. január 1‐jétől a minimálbér havi 93 ezer forintra, a garantált bérminimum havi 108 ezer forintra emelkedik. Az előírt minimálbér és a garantált bérminimum azonban nem minden esetben biztosítja a nettó keresetek nominális értékének megőrzését, ezért annak megvalósítására további előírások is ösztönzik a munkáltatókat.

- Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt (bérkompenzációt) vehet igénybe, ha az elvárt béremelést – ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását – valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.

–Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a szerint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatók két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként csak akkor indulhatnak, illetve a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban csak akkor részesülhetnek, ha igazolják, hogy a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést (elvárt béremelést) – részben béren kívüli juttatásokkal – legalább az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a teljesítette.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bérkompenzáció szempontjából az utóbbi szabályozásban foglalt enyhébb feltételek nem érvényesek, azok kizárólag csak a munkaügyi és közbeszerzési szankciók elkerülésével összefüggésben alkalmazhatók.

A végrehajtás részletes szabályait a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) tartalmazza.

További hasznos segítséget nyújt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV honlapján megtalálható ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez (a továbbiakban: Útmutató), amely több példával mutatja be a szabályok alkalmazásának eseteit..

A bérkompenzációra vonatkozó rendelkezések hatálya

A Rendelet bérkompenzációra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalókra terjed ki, beleértve az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalókat is.