A bérkompenzáció elmaradásának következtében,
vagyis amennyiben a jogszabályok szerinti béremelést nem teljesítették,
több kedvezménytől is elestek a vállalkozások. A bérkompenzáció persze
nem kötelező érvényű, de érdemes mérlegelni, hogy a béremelés elmaradása
milyen hátrányokat okozhat a vállalkozásoknak. Ez különösen fontos akkor, ha egy vállalkozás
beruházást kíván megvalósítani és ahhoz fejlesztési adókedvezményt kíván
igénybe venni. A jelenlegi gazdasági helyzetben a beruházások kiemelt
fontosságúak, ezért nem mindegy, hogy a későbbiekben a beruházás
megtérülése az adókedvezmények igénybevételén keresztül hogyan alakul.
Röviden áttekintettük, amit tudni érdemes. A béremelés az idén is a munkáltató döntésén
alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon
ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített
állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet az a
munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében
nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Itt
rögtön felmerül a kérdés, hogy ez azt jelenti, hogy ekkor már
fejlesztési adókedvezménytől is elesik a vállalkozás?
Az elvárt béremelésre vonatkozó szabályokkal
korábbi blogbejegyzéseinkben részletesen foglalkoztunk (mind a
szabályozáselőkészítésével, mind annak részleteivel, az azzal együtt
járónehézségekkel, valamint arendelkezések pontosításával). Mindemellett
érdemes feleleveníteni a legfontosabb tudnivalókat, hogy az
összefüggések világosak legyenek.
A szankciók alóli mentesülés közös szabályai
Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg,
hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne
csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy alakították ki, hogy a
foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként
legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal
megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált
bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe
beszámít.
A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi
költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó
támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény
igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.
A szankciók elkerülésének a feltétele az
érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt
béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi
folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet
szerinti béremelés.
A szankciók alóli mentesülés érdekében az
elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások
növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető
igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a
kormányrendelet szerinti béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
A szankciók elkerüléséhez a meghatározott
időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók
körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az
adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába
beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott
munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó
bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az
adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket
munkaviszonyban 2012-ben.
Az elvárt béremelés a folyamatosan
foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a
munkából tartósan távol lévők is, azonban a törvény az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra
nem vonatkozik.
Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges
béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2013. évi viszonyítási alapot a
havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges
meghatározni.
Miért működik a fejlesztési adókedvezmény?
A szankciók értelmében – amennyiben a
bérkompenzáció elmarad és a jogsértés jogerős határozatban
megállapításra kerül -, a jogsértő két évig nem részesülhet az
államháztartásról szóló törvény értelmében költségvetési támogatásban. A
fő kérdés persze az, hogy az adókedvezmény igénybe vétele e
rendelkezések alapján költségvetési támogatásnak minősül-e. A
hivatkozott jogszabály alapján költségvetési támogatásnak minősül a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás
központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatás.
Az általános rendelkezések további kapaszkodót nyújtanak, amelyek
szerint költségvetési támogatás csak támogatási pályázat vagy egyedi
elbírálás alapján nyújtható. A fentiek értelmében a fejlesztési adókedvezmény
nem tekinthető költségvetési támogatásnak, mivel az adóalanyok a
fejlesztési adókedvezményt nem pályázat vagy egyedi elbírálás alapján,
hanem a társasági adóról szóló törvényben, valamint a vonatkozó
kormányrendeletben szabályozott feltételek teljesítése esetén
adóvisszatartás formájában érvényesíthetik.