Jövőre a kedvezményalapot a közterhek levonása nélküli bruttó bér jelenti majd. Abban az esetben, ha a megemelt összeg 75 ezer forintnál kisebb - ez egyébként részmunkaidős dolgozók esetében valósulhat meg - a kompenzáció a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint lehet. Ha azonban a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, már sokkal bonyultabbá válik a számítási mód, hiszen a maximális kompenzáció "kezd leépülni". Ekkor ugyanis a 75 ezer forint feletti bruttó rész 14 százalékát meghaladó összeg érvényesíthető majd kompenzációként. A gyakorlatban ez egy 100 ezer forintos fizetésnél azt jelenti, hogy a 25 ezer forint (100 000 - 75 000) 14 százalékát, vagyis 3 500 forintot kell a maximálisan igénybevehető kompenzációból, a 16 125-ből levonni. Vagyis a szociális hozzájárulási adó, amely csökkenthető a komenzációval, 12 625 forinttal (16 125 - 3 500) lesz kevesebb. Az alábbi grafikon a különböző bérszinteknél mutatja az igénybe vehető kompenzáció nagyságát, az enélkül és ezzel csökkentett fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét is. Látható, hogy bár a kormány egy július 11-én elfogadott kormányrendelet szerint 300 ezer forint alatti bérek esetén kérné a munkaadókat a béremelésre, az ösztönzésre is szolgáló kompenzáció 190 ezer forint felett már nem él, ekkor ugyanis a bruttó bér 75 ezer forintot meghaladó részének 14 százaléka már több, mint az érvényesíthető kompenzáció maximuma, vagyis 16 125 forint. Mindez annak fényében tűnik sarkalatos pontnak, hogy csak akkor jogosult a munkáltató a kompenzáció igénybevételére, ha mindegyik, tehát a 190 és 300 ezer közötti bruttóért foglalkoztatott munkavállalójának a bérét is megemeli, ezekben az esetekben kompenzáció nélkül.A bruttó és nettó bérek alakulása alapjaiban minimálisan fog csak változni.
Kompenzáció nélkül is kötelező kétharmadnál
A szociális hozzájárulási adót részletező módosító törvényjavaslatban foglaltak alapján a munkáltatók a dolgozók kétharmadának vonatkozásában lesznek kötelesek végrehajtani a béremelést - ekkor azonban nem lesz jogosult kompenzációra a munkaadó. Ennek megvalósulását munkaügyi ellenőrzések keretén belül fogják vizsgálni, plusz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is erre irányuló ellenőrzéseket hajt majd végre. Abban az esetben, ha az emelés nem valósulna meg, két éven keresztül nem indulhat az adott cég sem közbeszerzési eljárásokon, valamint nem részesülhet a központi költségvetésből, vagy az elkülönített állami pénzalapokból semmilyen támogatásban.
Nem muszáj, de kell 2012 - 2013 évben
A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése